Kecskemét, a "Hírös város"
Szemet gyönyörködtető város Kecskemét, a közel 110 ezer lelket számláló "hírös város" az Alföld dinamikusan fejlõdõ települése. A történelmi múltú város az ország szívében, félúton Budapest és Szeged között fekszik, és messze földön ismert az „aranyhomokon" meghonosított kajszibarackjáról, megénekelt Cifrapalotájáról, költõket ihletõ templomtornyairól, ízes tájnyelvérõl, kulturális hagyományairól. |
Több mint csodálatos A történelmi főtér áll előttünk, mely több mint csodálatos. A benne levő épületek egy-egy kor névjegyeit viselik, önálló életet élnek, kapcsolatot teremtve egymással. Városunk főtere így egy sajátos atmoszférát sugall, a múlt és jelen kapcsolatának igényét fogalmazza meg, és üzenetet közvetít a jövő számára. |
Bűbájos épület Lechner Ödön és Pártos Gyula 1897-ben felavatott épülete, a kecskeméti Városháza, új formanyelvének köszönhetően igen jelentős szerepet tölt be Kecskemét város életében, első számú jelképévé, a polgári fejlődés szimbólumává vált. A Városháza középrizalitjában található a kétszintes díszterem, közgyűlési terem, ahol a gazdagon díszített berendezések mellett Székely Bertalan 1896-os millenniumhoz kapcsolódó falképei láthatók, valamint uralkodók és államférfiak egészalakos képei, továbbá a pusztaszeri gyűlés vérszerződés jelenete és Ferenc József 1867-es megkoronázása. |
Harangjáték A Városháza főhomlokzatán, az árkádos kocsifelhajtó fölött elhelyezett harangjáték 37 harangja többek között Kodály Zoltán Háry-szvitjének dallamait is megszólaltatja. |
Katona József Színház A túlnyomórészt barokkos elemeket tartalmazó eklektikus palota 1896-ra készült el, a bécsi Hellmer-Fellner építésziroda tervei alapján. |
Cifrapalota Tervezõje Márkus Géza, a szecesszió értõ mestere, aki 1902-ben álmodta meg ezt a gy önyörû palotát. Külön figyelmet érdemelnek mázas homlokzati díszei, íves formái, az ellipszis alaprajzú, két szintet átfogó díszterme, az ún. Pávás terem gazdag, erősen plasztikus stukkódíszítése. A puhán hullámzó pártázattal záruló épületet magas nyeregtető fedi, mely színes pirogránit cseréppel borított, a sarkokat pedig kerámiaplasztikák hangsúlyozzák. |
Tudomány és Technika Háza (Zsinagóga) Ifj. Zitterbart János tervei alapján az 1860-as évek elején készült épület mór-romantikus stílusa, perzsa kupolája elárulja, hogy eredetileg zsinagógaként működött. Napjainkban kulturális és tudományos konferenciáknak, kiállításoknak ad helyet. |
Ifjúsági Otthon (Iparos Otthon) A helyi kézművesek egykori közösségi házát, az Iparos Otthont 1905-ben építették, Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján. A szecessziós épületet kerámiadíszek, kovácsoltvas ablakrácsok és erkélyek egyedi vonalvezetése teszi mozgalmassá. |
Ó- és Újkollégium A klasszicista stílusú Ókollégium 1830-ban épült, Hofrichter József tervei alapján, a mellette álló Újkollégium pedig 1911-ben Mende Valér elképzelései szerint. |
Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet Az 1973-ban alapított intézet, a magyar zenepedagógia világszerte ismert és elismert műhelye. Fő feladata Kodály Zoltán szellemi hagyatékának őrzése, az ének-zene oktatás Kodály által kimunkált elméletének ápolása. |
Egymást tisztelve A békében és egymást tisztelve élõ felekezetek templomaikat, istentiszteleti helyeiket mind a fõtér közelében építették fel. A vallási csoportok kapcsolatát az együttmunkálkodás jellemezte, hiszen a felekezeti hovatartozásnál szinte mindig erõsebb volt a kecskemétiség érzése. |